Blog

Szűrők
kürtöskalács

Kürtőskalács – édes nosztalgia a karácsony ízei között

Van egy illat, ami mindenkit visszarepít a gyerekkor karácsonyi vásáraiba, a kézmelegítő forralt bor mellé, a fagyos ujjak közé szorított, gőzölgő sütemények közé. Ez nem más, mint a kürtőskalács mennyei illata, amely édesen lengi be az utcákat minden télen. De vajon honnan ered ez a különleges édesség, és hogyan vált a karácsonyi vásárok kihagyhatatlan szereplőjévé?

A kürtőskalács eredete – erdélyi gyökerek és nemes hagyomány

A kürtőskalács története egészen a 15. századig nyúlik vissza, Erdélybe. Az első írásos emlék 1450 körül született, Székelyföldről, ahol a helyi nemesi családok konyháiban készült először. A sütemény eredeti formája még nem cukros, hanem diós bevonattal készült, és különlegességnek számított az ünnepi asztalokon.

A „kürtős” elnevezés a formájából ered: a tésztát egy hengeres, kúpos sütőfára tekerik fel, ami kéményszerű formát ad neki. Innen ered a név is, amely magyarul is „kürtő”-t jelent. Az élesztős, kelt tésztát nyílt tűzön vagy parázzsal fűtött sütő fölött sütötték, és a különleges technikának köszönhetően kívül ropogós, belül pedig puha sütemény született.

A kürtőskalács fokozatosan vált elterjedtté az egész Kárpát-medencében, majd a 20. század végétől kezdve már Magyarországon is egyre népszerűbbé vált, különösen a gasztronómiai rendezvényeken, fesztiválokon és természetesen a karácsonyi vásárokon.

A karácsonyi vásárok sztárja

Kevés dolog képes olyan ünnepi hangulatot varázsolni, mint egy karácsonyi vásár közepén sétálgatni egy frissen sült kürtőskaláccsal a kezünkben. A fahéjas, vaníliás vagy kókuszos illat keveredik a sült gesztenyével és forralt borral – igazi érzékszervi kényeztetés.

A kürtőskalács nemcsak egy finomság, hanem egyfajta élmény is: figyelni, ahogy készül, ahogy a tészta lassan aranybarnára sül, majd a forró cukor kérget von a felületére, amit utána különböző ízesítéssel borítanak. A gyerekek csillogó szemekkel nézik végig a folyamatot, a felnőttek pedig nosztalgiával harapnak bele – hiszen ez a sütemény valahogy mindig visszahozza a múlt karácsonyainak melegét.

Kürtőskalács otthon – Recept a karácsonyi csodához

Ha nem akarunk sorban állni érte, vagy egy igazán különleges desszertet szeretnénk készíteni az ünnepi asztalra, akkor otthon is elkészíthetjük a kürtőskalácsot. Igaz, nem egyszerű, de garantáltan megéri!

Hozzávalók (6 darabhoz):

  • 50 dkg finomliszt
  • 2,5 dkg friss élesztő
  • 2 dl langyos tej
  • 7 dkg cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 2 tojássárgája
  • 1 csipet só
  • 5 dkg olvasztott vaj
  • kevés olaj a sütéshez
  • kristálycukor, fahéj, kókuszreszelék vagy dió a bevonathoz

Elkészítés:

  1. Az élesztőt kevés langyos, cukros tejben felfuttatjuk.
  2. A lisztet egy nagy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a cukrot, vaníliás cukrot, tojássárgáját, sót, az élesztős keveréket és a maradék tejet.
  3. Rugalmas tésztává gyúrjuk, végül beleforgatjuk az olvasztott vajat is.
  4. Meleg helyen 1 órát kelesztjük.
  5. A megkelt tésztát kinyújtjuk, majd kb. 1,5 cm széles csíkokra vágjuk.
  6. Fakanál nyelére, vagy otthoni kalácssütő csőformára tekerjük fel, picit átfedéssel.
  7. Olajjal megkenjük, majd kristálycukorba forgatjuk.
  8. 200°C-ra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt aranybarnára sütjük, időnként forgatva.
  9. A még forró kalácsot ízlés szerint forgassuk fahéjas cukorba, kókuszreszelékbe vagy darált dióba.

Ünnep után: ha már nem kívánjuk a konyhai sürgést…

A karácsonyi időszak varázslatos, de valljuk be: fárasztó is. A sok sütés, főzés, készülődés után sokszor már vágyunk egy kis pihenésre – anélkül, hogy le kellene mondanunk a finom falatokról. Szerencsére az Interfood ételkiszállító szolgáltatás erre is megoldást nyújt! Különleges ünnepi kínálatunk után is változatos, házias ízekkel, friss és minőségi alapanyagokból készült fogásokkal várjuk megrendelőinket. Akár egy könnyed ebédet, akár egy laktató vacsorát keresel, nálunk biztosan megtalálod.

Ez is érdekelheti

Éljenek a főzelékek! Éljen a sárgaborsó-főzelék!

Nevezhetjük csuszpájznak vagy ázaléknak. Nincs zöldség, fű vagy gyümölcs, amiből ne készülhetne. Úgy járja, hogy hétköznapokon hígabban, hús nélkül, ünnepnapokon hússal, gazdagabbra főzve tálaljuk. Az étel, amit és ahogy csak mi magyarok eszünk: a főzelék. Rántással, lisztszórással vagy tejfölös habarással főzött, rövid levű zöldségétel. Már a XVI. század óta jellemző nálunk, még ha igazi népszerűségre…