Csigatészta, avagy lúdgége. Elgondolkodtak már rajta, hogy abban az időben, amikor még nem léteztek tésztakészítő nagygépek, vajon hogyan készültek ezek a szép kis formás tésztácskák, amelyek az ünnepi tyúkhúslevesbe kerültek? A tésztagyúrás és készítés egy olyan igazi régi népszokás, amit ma már nagyon kevesen művelnek, pedig a saját kezünkkel sodort száraztészta számos érték megőrzője, főleg…

Írtunk már a kaporról, a fahéjról és a kapribogyóról, most pedig porondon India egyik legnagyobb ajándéka, a curry, ami pont annyira jellegzetesen indiai fűszer, mint amennyire meghatározó kis hazánkban az őrölt pirospaprika. Ezen a héten az Interfood egy színpompás világba kalauzolja kedves olvasóit, tartson velünk, ha szeretné megtudni, hogyan lehetséges az, hogy a nálunk használt…

Először is, nem fán, hanem cserjén. A tövises kapricserjén. Olaszországban nagyon elterjedt növény, szinte minden sarkon találkozhatunk egy-egy kapricserjével, még a házak repedéseiben is képes megtelepedni, igazi túlélő növény. A kapribogyó első ránézésre egy fa termésének tűnik. Logikus tévedés ez, sokan a kaprigyümölcsöt is kapribogyónak hívják, holott a kettő, bár ránézésre nem sokban különbözik egymástól,…

A csodálatos magyar nyelv és a találékony magyar emberek sok vicces szójátékának egyike ez a furcsa hangzású elnevezés. Risi e bisi, azaz rizs és borsó, ahogy az olaszok azt kitalálták és elnevezték. Igen, jól olvasták kedves olvasóink, nem magyar találmány ez az étel, hanem bizony a napsütötte olasz vidék népszerű fogása, amely megtetszett a magyaroknak…

Az ember hajlamos azt hinni, hogy az olyan hagyományos ünnepekről, mint a húsvét, már nem derülhetnek ki újdonságok. Pedig számos olyan új információ bukkan fel az interneten évről évre, amitől talán még Ön sem hallott. Ha szeretné próbára tenni húsvéti ismereteit, tartson ezen a héten is az Interfooddal! Kezdjük is rögtön a legkézenfekvőbb dologgal, az…

Sokan talán bele se gondolnak, hogy a kirándulás és a természetjárás viszonylag új keletű hobbi. Ennek részben az az oka, hogy a régi korok emberének nem kellett „kimennie” a természetbe, hiszen sokkal közelebb élt hozzá, részben az, hogy a szélesebb néprétegek számára a szabadidő, mint olyan viszonylag új „találmány”, és csak az elmúlt nagyjából száz…