Blog

Szűrők

Étkezési tévhitek

Jól lenni, egészségesen étkezni, vigyázni szervezetünk egészségére óriási kihívás. Az sem könnyíti meg a dolgunkat, hogy rengeteg, egymásnak ellentmondó információba ütközünk az interneten, és nem egyszerű eldönteni, melyik igaz, és melyik hamis közülük. Természetesen vannak támpontok, a végletes megoldásokról lehet sejteni, hogy nem sok jóra vezetnek, de még így is belefuthatunk számos hihetőnek tűnő tévhitbe. Az Interfood most ezek közül szemezget – tartson ismét velünk, derüljön ki az igazság!

Alacsony zsírtartalmú = egészséges

Egy széles körben elterjedt tévhitről szeretnénk lerántani a leplet rögtön az elején. Rengeteg élelmiszert adnak el azzal a szlogennel, hogy csökkentett zsírtartalommal rendelkezik, ezért egészséges. Az alacsony zsírtartalom azonban önmagában semmilyen élelmiszert nem tesz egészségessé, ha közben mindenféle adalékanyagokkal, sóval vagy cukorral van tele. A másik fontos tudnivaló, hogy léteznek a szervezet szármára hasznos, sőt nélkülözhetetlen zsírok, ezért önmagában a zsír kifejezés nem feltételezi, hogy az káros az emberi szervezetre. A kulcs a mértékletesség – a legtöbb javaslat szerint az az ideális, ha a zsírból származó kalória csupán 20-30%-a az összes, naponta szükséges kalóriának.

Zöldség és gyümölcs, abból pedig bármennyi

Önmagában jó irányadó lehet, hogy minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, annál egészségesebben étkezünk. De ezzel a kijelentéssel is érdemes óvatosan bánni, hiszen ilyen alapon, aki minden nap csak répát és almát eszik, az biztosan nagyon egészséges – a valóságban azonban ez nem egészen így van, a változatosság ugyanis legalább olyan fontos, mint a mértékletesség. Az ajánlások szerint napi 3-400 gramm zöldség és 1-200 gramm gyümölcs elfogyasztása javasolt.

A barna cukor egészségesebb a fehér cukornál

Mivel a barna rizst és a rozskenyeret sokan egészségesebbnek tartják, könnyű elhinni a barna cukorról is, hogy kedvezőbb a fehér változatnál. Jó lenne, ha a dolog ilyen egyszerű lenne. Sajnos az igazság az, hogy mindkettő ugyanúgy megemeli a vércukorszintet, és sok kalóriát tartalmaz. A két cukor között valójában annyi a különbség, hogy a barna tartalmaz nagyjából 5-10 százaléknyi melaszt, ez adja a jellegzetes színt, ízt és állagot. Vannak sütemények, amelyekhez nagyon jól illik a barna cukor jellegzetes íze, de ezek semmivel sem egészségesebbek, mint a fehér cukorral készültek. Cukor helyett azonban választhatunk más édesítőszereket is.

A sort szinte a végtelenségig lehetne folytatni, a tévhitek ugyanis makacs gazok – hiába gyomláljuk ki őket, időről-időre újra felütik a fejüket. Az Interfood a teljes átláthatóság híve, ezért fogásainknál minden szükséges információt megtalálhatnak kedves megrendelőink. Az étel összetevőit és kalóriatartalmát is feltüntetjük, hogy mindenki ki tudja választani a számára legmegfelelőbbet.

Ez is érdekelheti

babgulyas

Babgulyás, semmi más

A paraszti étrend úgy tartotta számon a babételeket, különösen a bab(os)gulyást, mint afféle köztes megoldást: kicsit hétköznapi, kicsit már ünnepi fogásnak számított. Leginkább szombaton került az asztalra – a szokás egyébként még a nyolcvanas évekbeli Magyarországon is megfigyelhető volt. Elterjedt, népszerű növénnyé a bab a XVII. században vált hazánkban, előtte ritkaság volt, és drágán mérték,…